A magyarországi haszid zsidó közösség.
Kelet-Európában, a 18. század közepén jött létre a haszidizmus, amely a zsidóság egyik vallási és spirituális áramlata. Báál Sém Tov néven vált ismertté Izrael ben Eliezer, a mozgalom alapítója, aki az isteni jelenlét közvetlenségére és az Isten iránti szeretetre fókuszált tanításaiban. A 19. és 20. században a haszidizmus jelentős befolyást gyakorolt a magyarországi zsidó közösségekre.
Magyarországon a haszidizmus Galícia felől kezdett elterjedni, ahol a mozgalom már korábban is erőteljesen meggyökerezett. A mai Északkelet-Magyarországon és Dél-Szlovákiában alakultak ki az első haszid közösségek. Ezeken a területeken jelentős zsidó közösségek éltek, amelyek nyitottak voltak a haszid tanítások befogadására.
A haszidizmus magyarországi történetének egyik legfontosabb személyisége Joel Teitelbaum, a szatmári rebbe volt. Teitelbaum rabbi a 20. század első felében irányította a szatmári közösséget.A haszidizmus központja Szatmárnémeti (Satu Mare) lett Magyarországon és Erdélyben, és a szatmári haszidok a mai napig fontos szerepet töltenek be a nemzetközi haszid közösségekben.
A haszidizmus Magyarországon több irányzatra bomlott, amelyek mindegyike jelentős hatást gyakorolt a helyi zsidó közösségekre. Ezek közé tartozott például a belzi, a munkácsi és a spinkai haszid irányzat is. A haszidizmus különböző irányzatai, mint például a belzi, a munkácsi és a spinkai, sajátos vezetőkkel és tanításokkal rendelkeztek, amelyek befolyásolták követőik vallási életét.
A második világháború és a holokauszt súlyos csapást jelentett a magyarországi haszid közösségekre. A zsidó lakosság jelentős része, köztük sok haszid, elpusztult a náci koncentrációs táborokban. A holokauszt túlélői közül sokan Magyarországot elhagyva új életet építettek Izraelben, az Egyesült Államokban vagy más országokban.
A haszidizmus Magyarországon, bár jelentősen csökkent, nem tűnt el teljesen. A holokauszt után néhány kisebb haszid közösség újjáéledt, és a rendszerváltást követően a zsidó vallási élet újjáéledésével ezek a közösségek is megerősödtek. A budapesti haszid közösségek és imaházak jelenleg is aktívan őrzik és ápolják a haszid hagyományokat. A kis létszámú haszid közösségek szoros kötelékben élnek, és jelentős szerepet játszanak a magyarországi zsidó vallási életben.
Ma is fontos szerepet játszik a magyarországi haszidizmus a zsidó vallási és kulturális identitás megőrzésében. Noha a haszid közösségek létszáma az utóbbi évtizedekben mérséklődött, a mozgalom továbbra is meghatározó szereplője a zsidó vallási életnek Magyarországon. A haszidizmus tanításai és szellemisége továbbra is befolyásolják a magyarországi zsidóságot, hozzájárulva a zsidó vallási élet gazdag és sokszínű jellegéhez.
jews
Comments on “A haszid kozosseg Magyarorszagon”